A gép összerakása könnyű, ámbár időigényes munka. Ez nagyban köszönhető a használt műgyanta kötési idejének. Tulajdonképpen nincs vele más dolog, mint a szervók behelyezése a szárnyba és a tolórudak méretre szabása, bekötése. Ez nálam kicsit hosszabb ideig tartott, mint kellett volna.
A többszöri átgondolás és utánjárás után szervó ügyben a MULTIPLEX Slim Star FL Digi mellett döntöttem. 6 volt-ról 3,5kg-ot húz és 0,09s a sebessége 60°-on. A méretei sem elhanyagolhatóak: 54*24*10,3mm. Kicsi, vékony, gyors és erős. Miután a készletben talált 6 pólusú aranyozott csatlakozóra felforrasztottam a szervókábel-hosszabbítót és bekötöttem a szervókat jöhetett a beragasztásuk. Amint a 24h töltőanyagos gyanta megkötött és a szervók a helyükön voltak következett a tolórudak bekötése. A szárnnyal meg is voltam. A törzsbe magassági szervónak a Hitec HS-5245 BB/MG, oldalkormány szervónak HS-85BB került beépítésre. A vevő szerepét egy multiplex MINI DS IPD 9 csatornás zavaszűrős játssza, az energia ellátásról pedig 5 cella GP 2000mAh Ni-Mh gondoskodik (a méretét nem igazan tudom de rövidebb és ducibb mint az AA-s akksik. Állítólag 45-50A terhelést is bírnak). A szervótálca a törzsben kicsit hátrébb került, mint a gyári fotókon, mert csak így fértem el rendesen. Sajnos a balanszos vízszintes vezérsíkot fel kellett ragasztani annak carbon csesztertonjára. Így biztos nem esik le, de a szállítást egy kicsit megnehezíti. A súlypontot a gyári adatoknak megfelelően 107mm-re lőttem be. A végleges súlya 2330g lett. Ez 130g-al több mint a gyári adat. Minden kormányra 25% EXPO került és a madárka készen állt a repülésre. A berepülés helyszíne Vecsés 2-es placcra esett. Az idő nem volt éppen megfelelő a berepüléshez, de nem volt mit tenni. Erős szél, turbulencia és ha ez még mindig nem elég 2-3 nagyobb méretű tócsa. Az első eldobás után nagyon sokat kellet a subtrimmel nyomni a magasságin. Első magasstartot ívelés nélkül végeztük és kb. félmagasságban oldottam. Itt még nem született erősebb benyomásom a gépről (csak az hogy nagyon siklik) mert inkább csak trimmeltem (még mindig a magasságin). Egy kicsit orrkönnyűnek ítéltem a masinát ezért +25g ólmot raktam az orrába. A második start immár íveléssel törtent. Hihetetlenül meredeken és stabilan ment felfelé. Nem nagyon mertük még tépni neki a csörlőt de így is felment. Körülbelül olyan magasra ment mint a régi F3B-m (Pulsar) nagyon jól eltalált startban. A plusz súly az orrában pont elégnek bizonyult. Nagyon meglepődtem mert nem vagyok még hozzászokva ilyen mértékű differenciáláshoz. Nagyon sok oldalkormányt kell használni, hogy ne csússzon meg a gép a fordulóban. Amúgy kényelmesen, jól repülhető. A 4-5. startnál már meg mertem kockáztatni egy kis gyorsítást is. Számomra hihetetlen, hogy milyen jól gyorsul és tartja a sebességet. Szűken megfordítható és nem riszálja a feneket a fordulóban. Olyan mintha kötélen húznák. Átesés. Nos nem hittem volna hogy ilyen kezes bárány. Az átesés előtt szól és nem esik dugóba hanem csak leborul. Lehet vele szárnyvégen szinte bedöntés nélkül fordulni. Nekem kicsit a BAT jutott eszembe erről a fordulóról. Az utolsó előtti startban sikerült fennmaradnom egy kicsit hosszabb időre. Meglovagoltam pár buborékot. Nagyon jó érzés volt. A repülést egy magasról megfűtött alacsony áthúzással koronáztam meg. Még éppen időben fejeztük be a repítést, mert ránk szakadt az ég. Sikerült időben elpakolni, de szegény Gabikát akit a fordítócsigáért küldtem ki, hogy meggyorsítsuk a pakolást, elkapta a zivatar és bőrig ázott. Ezúton is szeretnem megköszönni Bors Gábornak, Martikány Attilának és Magyar Gábornak a segítséget.
Zih Dávid „DASCO”
Képek a képtárban. Videó itt: FURIO.wmv (WMV 24 Mb)